21.9 C
Budapest
2019. április 20. (szombat)
LifeStyle

„Sün” kelt ki a tojásból!

Hangyászsün

Világraszóló szaporítási eredményt jelentett be a Fővárosi Állat- és Növénykert. A tojásrakó emlősök közé tartozó hangyászsünöknél ugyanis egy életerős, egészséges utód cseperedik. A világon csak nagyon kevés állatkertben foglalkoznak ezekkel az állatokkal, az pedig még ritkább, hogy szaporítani is sikerüljön őket. Ez még a hangyászsünök őshazájának számító Ausztrália állatkertjeiben is rendkívüli dolognak számít, Ausztrálián kívül pedig csak néhány alkalommal fordult elő hasonló siker. A kicsi jelenleg három hónapos, de a nagyközönség egyelőre még nem láthatja.

A hazai állatkertek között egyedülálló, de az állatkertek világában nemzetközi szinten is figyelemre méltó és különlegesnek számító szakmai eredményt jelentett be a Fővárosi Állat- és Növénykert. Tüske, a nőstény hangyászsün ugyanis bő három hónappal ezelőtt egy tojást rakott le, amelyből másfél hét elteltével sikeresen ki is kelt a kicsi. A jövevény időközben a költőerszényt is elhagyta, és azóta is rendben fejlődik. A közönség azonban egyelőre még nem láthatja, hiszen a kicsi nagyrészt a tökéletes nyugalmat biztosító költőládában fejlődik.

A hangyászsünök rendkívül ritkán láthatók állatkertekben. Az őshazájuknak számító Ausztrálián kívül csak alig két tucat állatkertben lehet találkozni velük, Európában mindössze tizenegy helyen. Szaporodásuk még nagyobb ritkaságnak számít, a kicsik sikeres felnövekedése pedig olyan szakmai eredmény, amely még Ausztráliában is az újságok címlapjára kerül. Állatkerti szakmai körökben a hangyászsünöket a legnehezebben szaporítható állatok között tartják számon.

Hangyászsün
Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert

A Fővárosi Állat- és Növénykertben már az 1910-es években is foglalkoztak hangyászsünökkel, az újabb időkben azonban 2012-ben fogtak bele ismét a tartásukba. Az akkor érkezett pár, Tüske és Böki bemutatásával elsősorban az volt a cél, hogy a tojásrakó emlősök is képviselve legyenek a városligeti intézményben. Az állatkerti szakemberek azonban titkon azt remélték, hogy talán szaporítani is sikerül majd őket.

A hangyászsünök a legkülönösebb állatok közé tartoznak, hiszen emlős létükre nem eleven utódokat hoznak a világra, hanem tojásokkal szaporodnak. A hangyászsünökön kívül az emlősök körében egyedül a kacsacsőrű emlős rak még tojásokat.

A nőstény hangyászsünök 22-24 nappal a párzás után rakják le tojásukat, amelyet az elkövetkező 10 napban ideiglenes képződményként megjelenő hasi költőerszényükben költenek ki. A tojás maga 13-17 mm átmérőjű, tehát nagyjából szőlőszemnyi, héja pedig puha és bőrszerű. A kikelő kölyök/fióka alig 0,4 gramm tömegű. Az anyaállatnak ugyan nincsenek igazi emlői, de vannak tejmirigyei, amelyek közvetlenül a szabadba nyílnak a költőerszény falában. A kicsi a mirigyek által kiválasztott tejet szívogatja. Általában 45-55 napos koráig marad a költőerszényben, ekkorra már 180-250 gramm a súlya. A tüskéi azonban csak azután kezdenek el nőni, hogy kiköltözött az erszényből. 200 napos korárára, amikor a tejről végleg átáll a hangyákra és termeszekre, rendszerint már 1 kg-nál is nehezebb. A hangyászsünök viszonylag hosszú életű állatok, akár 40-50 évig is élhetnek.

Hangyászsün
Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert

Az Állatkert most három hónapos hangyászsün kölykét a gondozókon kívül egyelőre senki nem láthatja. Az első hónapokban ugyanis különösen fontos, hogy az apróság a legteljesebb nyugalomban, zavartalanul fejlődhessen. Még az állatkerti dolgozók közül is csak a hangyászsünökhöz beosztott munkatársak láthatják őket. A nagyközönségnek így egy darabig meg kell elégednie azokkal a képekkel és filmfelvételekkel, amelyeket az Állatkert hivatalos honlapján és Facebook-oldalán tett közzé.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert , Kiemelt kép: zoozoo.hu

Kapcsolódó cikkek

X