27.3 C
Budapest
2019. június 19. (szerda)
LifeStyle Technika & Tudomány

A memóriával kapcsolatos fontos felfedezést tettek az MTA agykutatói

Agy illusztráció
Több év után újra magyar eredmény a Science-ben: a memóriával kapcsolatos fontos felfedezést tettek az MTA agykutatói
A Nemzeti Agykutatási Program újabb nagy sikere: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA KOKI kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportja eredményét a világ egyik vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki. Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk.

Nyiri Gábor és a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (MTA KOKI) működő kutatócsoportja új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. A kutatók egy olyan idegpályát találtak a kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat, vagy sem.

Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is. A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, különféle, a memóriával és a stresszel kapcsolatos megbetegedések kezelésében játszhat szerepet.

Az iskolapadtól a Science-publikációig
A most megjelent cikk első szerzője Szőnyi András, Nyiri Gábor tanítványa, aki már a középiskola utolsó évében bekapcsolódott az MTA KOKI-ban működő kutatólabor munkájába, és végig itt dolgozott, miközben elvégezte az orvosi egyetemet, és megszerezte a PhD-fokozatot. Számos közös publikációjuk született az évek során, és e hosszan tartó együttműködés megkoronázása a világ legrangosabb tudományos folyóiratában megjelenő cikk. Nyiri több más diákja is szerepel a tanulmány szerzői között, akik közül további két kutató szintén középiskolás diákként kezdett dolgozni nála.

„A legtehetségesebb diákok számára nagyszerű lehetőség, hogy egy olyan, Freund Tamás akadémikus által létrehozott, hazai tudományos műhelyben is van mód a tudományos világ legnagyobb felfedezéseiben részt venni, amely a megfelelően támogatott életpályamodellel párosulva inspiráló lehet a jövő magyar tudósai számára is” – mondta Nyiri Gábor.

„Az idegrendszeri megbetegedések az egyik legnagyobb egészségügyi terhet jelentik a társadalomnak, így az agykutatásban világszinten egyre nagyobb ütemű verseny folyik a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséhez alapot adó alapkutatási eredményekért. Jelen felfedezés mintegy négyéves alapkutatási jellegű csapatmunka eredménye. Létrejöttéhez a legmodernebb technológiák ötvözésére volt szükség, az ezekben való jártasság elengedhetetlen a gyógyászati alkalmazásokat a későbbiekben előkészítő kutatók képzéséhez is” – mondja Nyiri.

Tanítványból kiváló mesterek
Freund Tamás, az MTA KOKI főigazgatója az mta.hu-nak elmondta: „Kutatói életpályámnak ebben a szakaszában számomra az a legnagyobb öröm, amikor látom tanítványaim sikerét, ahogy tanítványból kiváló mesterré válnak, és végignézhetem, amint kezük alatt egy 18 éves ambiciózus diákból az évek során kiváló kutató lesz. Fenntartani a motivációt, a megismerni vágyást a fiatalokban csak olyan mesterek tudják, akik maguk sem veszítettek a lelkesedésükből, lépést tartanak a technológiák szédítő sebességű fejlődésével, és megtanultak olyan kérdéseket feltenni, amelyek funkcionális jelentősége nagy, de mégsem jutottak még eszébe senkinek. Ez nem egyszerű. Nyiri Gáboréknak sikerült, amit jelez a tény, hogy a Science-ben jelenik meg a felfedezésük. Úgy tudom, magyarországi levelező szerzővel – valamennyi tudományágat figyelembe véve – csak két cikk jelent meg a Science-ben az elmúlt tíz évben, és az a kettő is az MTA KOKI-ból.”

A kutatást a Nemzeti Agykutatási Program támogatta.

Forrás: MTA KOKI , Kiemelt kép: szerző ismeretlen, forrás google

Kapcsolódó cikkek

X